Mi a művészet?
Hogyan legyek művész?
Hogyan lehet megélni a művészetből?
Best Practices
Felhasználónév
Jelszó
Bejelentkezés
Halcombról nincsenek Halcombtól független adatok. Amit Halcombról tudunk, azt Halcombtól tudjuk.
Nem tudjuk Halcombról – mert nem tudjuk tőle – hogy hol, és mikor született. Halcombról úgy tudjuk, – tőle tudjuk – hogy egy álomfejtő anya és egy madártolmács apa tízedik, egyben utolsó gyermekeként látta meg a napvilágot. Ugyanakkor nincs adat Halcomb nevű tízgyermekes madártolmács létezéséről, sem valaha lett légyen volt létezéséről.
Halcomb világában a tér és az idő nem fontos dimenziók. Fontos a leszármazás, mint a létezés sejtetése. A számok fontosak, mert bizonyítják az összefüggések, mint egyedül létező létezők létezését.
Halcomb nem látható, avagy láthatatlan.
Halcomb nyilván nem Halcombként létezik. Halcomb-kreatúrák léteznek, ezek hordozzák és vetítik elő a Halcomb-identitást. Halcomb teremtményeket teremtett, s teremtményei megteremtették őt – a Kereső elméletet képviselők szerint.
A Találók szerint nem kell minden létező mögött teremtőt keresni. A Halcombnak tulajdonított kreatúrák maguktól léteznek, és Halcomb pedig nem más, mint a létezésük igazolására teremtett teremtő.
Van Halcomb, vagy nincsen Halcomb? Ez a végső kérdés a Kérdéskereső elmélet képviselői szerint. A Válaszkeresők szerint a létezésre vonatkozó eldöntendő kérdések feltevése indokolatlan, mert az ilyen kérdések kételyekre, s nem pedig állításokra támaszkodnak. Ron Halcomb a Válaszkeresőkhöz áll közelebb: megnyilvánulásaiban következetesen mellőzi a létige használatát.
Maga Halcomb tette a világot Keresők és Találók szerinti kétosztatúvá. A Keresők nem akarnak találni, csak keresni. Ha mégis találnak valamit, azt mondják, nem azt keresték. A Találók nem akarnak keresni, csak találni. Ha mégis keresnek valamit, azt mondják, az egyszer már megvolt, csak elveszett.
Egy történelem előtti fantasy-festő, Bosch Jeromos táblaképei ihlették. Művészi intenciója megegyezett az elfeledett németalföldi művész szándékával, s ez nem volt más, mint a zavarba ejtés – saját bevallása szerint ezzel kívánt hozzájárulni az új európai káoszhoz. Első kiállításának az amsterdami Artis Royal Zoo adott helyet. Terroráriumában megelevenítette Bosch hét főbűnt szimbolizáló alakjait és bestiáit. Műveit az akkor szárnyait bontogató Salsa Fanatics Egyház egyik öngyilkos merénylője semmisítette meg, – „visszakergetve őket” – írta a merénylő búcsúlevelében – „a képzelet
Reneszánsz korszakát agresszív szarkazmus jellemezte.A génrégészet eredményeit felhasználva előállította egy történelem előtti római uralkodó (Caligula) és annak akkoron kiváltságokat élvező lova (Incitatus) klónját, majd ezek felbootolt génjeit egy kentaurban egyesítette. A műnek a „Kentaur gumilövedékekkel” címet adta. A lényt Rómában, egy gladiátor-témaparkban engedte szabadon, közel ezer műértő előtt. Az elszabadult műalkotást végül a Forum Romanumon csendőrkordon sortüze állította meg, ezerszázhatvanhárom gumilövedékkel. A „szabadon engedés” mint performance, későbbi fő művének meghatározó motívumává vált.
Halcomb legnagyobb hatású – és máig ismert utolsó – műve a „Magányos Banánok” című kompozíció. A kompozíció öt, gyermekméretű banán, akiket, vagy amiket – az erről szóló lételméleti vita máig nincs lezárva – Bőváros főterén engedett szabadon.
A „Magányos banánok” a genetic-art stílusirányzat letisztult, végletekig leegyszerűsített alapműve, ugyanakkor az első műalkotás a civilizáció történetében, mely direkt, azonnali, és visszavonhatatlan társadalmi hatásokat váltott ki.
Műve a legnagyobb csapást a düledező keresztény vallásra mérte. Ha Jézus Krisztus a megtestesült Isten, a banánok „kinek” megtestesülései? Halcomb megtestesülései? Ugyanakkor Halcomb kinek a megtestesülése? Egyáltalán: tud egy megtestesült megtestesíteni? Stb. Mivel Halcomb-t fizikai valóságában soha senki nem látta, felmerült a kérdés: talán Halcomb maga a testetlen Atya? A keresztény vallás harcosai menteni próbálták a menthetőt. De hát ilyen nyegle Istent? Lehet Halcombbal bárki „egylényegű”? Stb. Természetesen a kérdések tisztázása érdekében a sajtó megkereste Halcombot, Halcomb rövid, rögzített válasza így hangzott: „Menjetek a p’csába.”