A net rendhagyó tér, se széle, se hossza nincs, csak mélysége van, amit voltaképp azonosíthatunk az idővel. Egy Knapp Emil nevű archeológus a Bő 52. évében megtalálta a módját annak, hogy a hipertextben, mint egydimenziós térben utaztatva elküldjön egy adatállomány a mi időnkbe. Ez az adatállomány Knapp Emil Inclavatus című webmeséje, mely a jövőben íródott, és magával sodort a jövő hipertextjéből kiszakítva külső hivatkozásokat is.
A meséből tudjuk, hogy a Bő kor kezdetén a múltat eltörölték. Knapp és mese-béli társai, egy titkos szervezet, a PastPerFact Commando tagjai, küldetésük, hogy az eltörölt múltat a netrégészet eszközeivel „cserepenként” összerakják. A mesében hivatkozott nevek, Medvegyev, apró Ervin, Cicmuk, Porcika, Kotek Totyi, Gólya Nimród vélhetően fedőnevek, valószínűleg a PastPerFact Commando tagjait takarják.
Kihasználva a Bő 52. évének technikai gyümölcseit, feltörtük a netteret, és az időben visszafelé bejárhatóvá tettük. Te, Kedves Olvasó, aki az internetet bömgészed éppen, valamikor régen, a régi időszámítás vége felé, számunkra ugyanúgy nem létező valóság vagy, mint ahogy mi, a Bő 52. évében élő PastPerFact kommandósai sem vagyunk létezők Neked. Mi, a múlt és a jövő nemlétezői, miért ne találkozhatnánk hát egy nemlétező térben? Jelet leheltünk megannyi törött linkbe, visszafordítottunk milliónyi delete-parancsot, megheckeltük az AI-szerverek dátum/idő beállításait, és nyitottunk egy keskeny ösvényt Hozzád.
A valahai Knapp Emil – kortársad – vízióját választottuk átjáróként. Meséjét, az Inclavatus-t úgy ástuk ki a netből, mint a bővárosiak a Halleluja temetőből Bobo Lou fogsorát. Olvasd a jövőbe vetett szívvel, és! – keepintouch!
a Past/Fact Commando