BőWiki

A PastPerFact Commando által felszabadított enciklopédia

Bőváros

Bőváros  független városállam Közép-európában, a Kárpát-medemcében. Északon a Duna folyó, keleten a Kun-sivatag, délen a Kladiva-vonal, nyugaton a Radar-hegység határolja. Fő kerületei az Óváros, a Belváros, a Nagy Park, az Iparváros és a Vásárlóváros.

Bőváros nem tagja semmiféle szövetségnek. Részese nemzetközi megállapodásoknak, mint az Új Biblia Mátrix, az Energia Paktum, az Oxigén Paktum,  és az Antarktiszi Vízközösség.

Tartalomjegyzék

Törtémelme

Földrajza

    Fekvése, határa

    Földrajzi pontok

    Domborzat

    Vízrajz

    Éghajlat

Élővilág, természet

Forrásjegyzék

Törtémelme

A bővárosi időszámítás előtti évtizedekben több népvándorlási hullám duzzasztotta fel a mai  Óváros (régeni nevén: Budapest) lakosságát. Az első hullámot a Duna folyótól keletre elterülő elsivatagosodó lapályról beköltöző bőmagyarok tömeges beözönlése jelentette. A bőmagyarokat északon az arra tévedt „Orosz Anyácska” paramilitáris népözön szorította nyugatnak, a beözönlő bőmagyarok nyomása alatt a Kárpát-medence közepén elhelyezkedő állam,  – amit Ria-Ria-Hungáriának neveztek – szervezete összeomlott. Kihaszmálva az általámos fejetlenséget, az ország nyugati felén élő habsburgerek a Bécsi Monarchiához csatlakoztak. Ria-Ria-Hungária területe az Alföldi sivatagra, és a mai Bőváros területére zsugorodott. Az országgyűlés a maradék országot városállammá nyilvánította, és működtetésére zárt, egyfordulós pályázatot  írt ki. A pályázatot a széteső parlamenti tagjai, mint részvényesek által alapított Krokodil Holding Zrt. nyerte meg, s ezzel 99 évre megszerezte az irányítást Bőváros felett. A Holding első intézkedés volt, hogy a Kun sivatagnak nevezett délkeleti országrészt három szaudi beduin törzs részére értékesítette, feltőkésítve ezzel a Bővárost ellemőrző konglomerátumot.

A holding az Igazgatótamács első ülésén a zavargások megszüntetését tűzte ki célul.  

Földrajza

Fekvése, határai

Bőváros a keleti félgömb 17° és 19° hosszúsági körei között, és az északi félgömb 46° és 47° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. A városállamban nincs közvetlen tengerpartja, az Adriai-tengerhez fekszik legközelebb körülbelül 500 kilométer távolságra. Területe 28.956 négyzetkilométer, amivel a városállamok méret szerinti rangsorában az alsó negyedben található. Az államhatár hossza 736 kilométer.

Földrajzi pontjai

A szélső pontok magasság szerint:

  • legmagasabb pontja 939 m, a Csóványos a Börzsönyben,
  • legmélyebb pontja 110 m, a Tatai-síkság területén,
  • közepe Gellérthegy csúcsa az Óvárosban van.

 

A szélső pontok égtájak szerint:

  • legészakibb pontja az Északi-iparvárosban található,
  • legdélibb pontja a Déli-vásárlóváros kiszögellése,
  • legkeletibb pontja a Keleti-iparvárosi terület kiszögellése,
  • legnyugatibb pontja a Nyugati-vásárlóváros területén van.
Domborzata

A városállam funkcionális megközelítésben öt régióra osztható, mely régiók természet-földrajzi szempontból nyolc tájegységen helyezkednek el.

  • Iparvárosok – Délpesti-síkság, Cserhát;
  • Vásárlóváros – Tatai-síkság, Bakony-hegy, Vértes-hegy;
  • Belváros és Óváros – Dunazug-hegység,
  • Lakópark – Velencei-középhegység;
  • Nagy Park – Börzsöny-hegység

(A Dunazug-hegység részei a Gerecse, a Pilis, a Budai-hegység és a Visegrádi-hegység.)

Vízrajza

Bőváros folyója a Duna, bővárosi főágának hossza 198 km, ebből fedett 95 km.

Bőváros tavai a velencei pakura-tó, felülete 4,2 km, és a városállam nyugati határát képező Radarhegy magaslatainak kitermelése során keletkezett bányató, felülete 40 km2.

Éghajlata

Az évi középhőmérséklet 13,5 °C, amelynek viszonylag magas, -5 °C – +38 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, -5 °C – +38 °C, júliusban a legmagasabb, +30 °C – +38 °C. A napsütéses órák száma évente 2.100 – 2.300 óra között van; ez a Velencei-középhegységben a legmagasabb és a Börzsöny-hegységben a legkisebb. Az éves átlagos csapadékmennyiség 500 mm – 600 mm, a hegyvidéken 600 mm – 700 m. A csapadék túlnyomórészt eső formájában hull. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, – 23,4 °C-ot a Bő-időszámítás előtt 1901-ben, Bőváros elődvárosában, Budapesten regisztrálták.

Élővilág, természetvédelem

Az állatvilág emlékére Bővárosban egy húsz hektáros Állatpamoptikumot hoztak létre, valamint törvény írja elő, hogy a Vásárlóvárosban  kéthektáros rezervátumot kell az üzemeltetőnek fenntartania a honos növényvilág, valamint a repülő, a csúszó-mászó és rágcsáló állatok bemutatására. E védett fajokon túlmenően a város életterében jelentős számban figyelhetünk meg házipatkányt (Mus rattus L.), amerikai csótányt (Periplaneta americana L.), házi legyet (Musca domestica), gyümölcslegyet, irodalmi kifejezéssel muslincát (Drosophila melagonaster) és Kelet-ázsiából származó ázsiai márványpoloskát (Halyomorpha halys).

Bőváros természeti értéke a Nagy Park.

Forrásjegyzék

A Krokodil Holding Zrt. Igazgatótamácsi ülésének jegyzőkönyve

Bő Alkotmánya

Bő Himnusza

BŐVÁROS VÁROSÁLLAM
Zászlaja

Bőváros zászlaját az Autoger Gyorsulási versenyek G.m.b.H. támogatja

Címere

Bőváros címerét a Homo Sapiens Sapiens Lombikprogram Assotiated támogatja

Általános adatok
Népesség a Bő 52. évében

Bő státuszú:  8.020.000 Homo Sapiens Sapiens (ebből 4 Homo Ludens)

Védett státuszú: 1.255.000 Art Banana (felülvizsgálat alatt)

Extinctive státuszú: 3.800.000 Homo Pigeon

Státuszhiányos: 15.500 Woala

Státuszvárományos: 7.260.000 Canis Familiaris

Népsűrűség (Homo SApiens  Sapiensre vetítve): 277 fő/km2

Egyéb információk

Pénznem: Bő

 

GDP a Bőváros 52. évében: 401.331 millió Bő

 

Időzóna: CET (UTC+1)

 

Internet TLD: .bo

 

Nemzetközi hívószám:  363636

 

Gyakorolt vallások:

  • Keresztény Kongregátum (24%)
  • Iszlám Kupola Egyesülés (24%)
  • Euthanisztikus Egyház (20%)
  • Egyélethit Gyülekezet (12%)
  • Salsa Fanatics (8%)
  • Jim Bim Kör (8%)
  • Egyéb (4)

Borító | Tartalom | BőWiki | Impresszum