Estére megjött Knapp Emil és a csapat a nézőtépésből,  lelkesen mesélték élményeiket. Porcika és Cicmuk boldog volt, annyi hálás, jó szót még életükben nem kaptak, mondták, mint azoktól a szerencsétlen ragasztott fickóktól.  Cicmuk az élményektől felindulva megdicsérte Gólya Nimródot, amiért rendet tartott a kávézóban.

    Borzongató, hideg szellőként érte őket ugyan, amikor Dudás bácsi felállt, és elindult,  de a csapat zajosan, felvillanyozódva kísérte őt  végső nyugovóra. Medvegyev a szokásosnál kétszer mélyebb gödröt ásott.  Dudás bácsi, mielőtt leszállt volna, bal felkarjáról csavaros mozdulatokkal, mintha ördöglakatot nyitna, leakasztotta az alkarját. Kivette a könyökcsontot, és átadta woala-papónak, hátha ő több hasznát veszi.

    – Nekem már nincs szükségem erre. Repkedő vánkos lesz belőlem úgyis – mondta. – De belőletek is az lesz egyszer! – nézett rajtuk körül, Bobo Lou mosolyával, és a jobb kezében szorított balkezével szalutálva alászállt.

    A temetés után Medvegyev megpróbálta bepattintani Dudás bácsi ajándék-könyökcsontját woala papó hiányzó könyökcsontja helyére. Sehogy sem illeszkedett, pedig a két öreg nagyságra egyezőnek látszott.  Knapp Emil jelentkezett, hogy majd ő megpróbálja, ne szerencsétlenkedjen Medvegyev a nagy mancsaival. De hiába, nem passzolt. Mindenki meg akarta próbálni.  

     – Mindenki megpróbálhatja, de csak egyszer – szerezte vissza   Medvegyev a tekintélyét.           Sorban mind nekiveselkedtek.

    Woala papó az agancsra támaszkodva türelemmel tartotta a karját.   Apró Ervin minden próbálkozásánál közbeszólt, hogy – Nem ám! – vagy –  Áá! – illetve -Hohó! – úgyhogy csakazértis őt hagyták utolsónak. Mikor végre rákerült a sor, apró Ervin megállapította, mint anatóm (©Porcika), hogy balos csontot próbálnak a jobb könyökbe  beleerőltetni, úgyhogy, nem érdemes tovább próbálkozni, mondta. Medvegyev érdemesnek látta, és a balos könyökcsontot megfordítva illesztette be woala papó jobb könyöki  vápájába. Igaz, így a papó alkarja hátrafelé állt, amitől olyan  nagyokosok, mint Knapp Emil, Porcika és Cicmuk gurultak a nevetéstől, azonban a woala papó élvezettel vakarhatta, –  és vakargatta is!  – a háta közepét.

Ha robosztus hátvakarót szeretnél, kattints ide!