5. Gólya Nimród
Két évesen, mikor kiderült, hogy soha életében nem fog lábra állni, Gólya Nimród a Szívek Szíve Hálózat egyik Babaházába került. A Babaházakba az árvákat, és azokat a gyerekeket helyezték el, akiknél felfedeztek valamilyen születéskori rendellenességet, például vízfejet, farkastorkot, vagy nyitott gerincet.
Ahogy nőttek a gyerekek, átkerültek a Szívek Szíve Hálózat zöldövezeti telepére. Végül, mikor felnőttkorba léptek, a Rehabilitációs Központokba utalták őket, és ott éltek, amíg csak bírtak. A Szívek Szíve Hálózatnak köszönhetően Bő- városban senkinek sem kellett rokkantakat, nyomorékokat, torzszülötteket kerülgetnie, velük álmodnia, vagy a saját épsége és szépsége miatt lelkifurdalást éreznie. A Szívek Szíve Hálózat miatt sem kellett lelkiismeret-furdalást éreznie senkinek. A szépítőszerek, fitnesz-magazinok, szolárium szolgáltatások, testformáló műtétek után befolyó adót Bőváros bölcsen a Hálózatra költötte. Bár városszerte suttogták, hogy a Hálózat a használhatatlan gyermekek használható szerveivel kereskedik, és ettől virágzik oly látványosan, erre a csupán suttogással alátámasztott, képtelen vádra bizonyíték nem akadt. Megannyi újságcikk, TV-műsor igazolta, hogy az ép gyermekek közül is sokan a Szívek Szíve Otthonokba vágytak.
Gyermekkora végén Gólya Nimród a bővárosi 4. sz. Rehabilitációs Intézetbe került. Udvartalan, magas, rácsos épület lett Gólya Nimród új otthona, aminek belsejét úgy alakították ki, hogy abban minden, és mindenki könnyen lemosható legyen. Sokan voltak a szobákban, alig fértek el. Még a folyosókon is feküdtek. Gólya Nimródtól, amint megérkezett, elvették a kerekesszékét, hogy ”ne ficánkoljon”.
SZÍVEK SZÍVE HÁLÓZAT
Öt szívvel kitüntetett intézmény


Szeretett Szülő!
Nem véletlenül köszöntjük Önt szeretettel. A szeretet a Szívek Szíve Hálózat intézményeinek vezérelve, a rendszer alapköve. Meggyőződéssel valljuk: a szeretetet nem érezni, hanem éreztetni kell. Szívanyáink a legmagasabban képzett éreztetők. Nincs olyan, valamelyes érzelmi intelligenciával megáldott enber, akinek szíve ne facsarodna el, ha elárvult, vagy fogyatékos gyermekre gondol. Istenem, (legyen az az ezoterikus vallás, a salsa vallás, bizonyos fokig a jimbim vallás istene) mi volna velem, ha árvaként növök fel? Vagy farkastorokkal? Mi, enberek, anyaszülték, mindannyian képesek vagyunk belegomdolni az árvaság elhagyatottságába, a sérült gyermekek számkivetettségébe. Mi, a Szívek Szíve Hálózat azért vagyunk, hogy ezt az elhagyatottságot, ezt a megcsalatottságot feledtessük a gyermekeinkkel.
Csak este ülhetett bele.
Egyszer, ahogy leszállt az éjszaka, két ápoló beemelte a székébe, és már gurították is a lifthez. Sétálni indultak! Gólya Nimród még életében nem sétált az utcán, és most mégis, még ha éjszaka, ezekkel a zord ápolókkal is! Majd kibújt a bőréből.
Finom esőszag volt, suhanó autók kerekei spriccelték a hártyás vizet, s mintha képeskönyvet lapoznának, peregtek előtte a kirakatok.

Őszi eső Bőben
Természetesen nem akarjuk a szülőknek azt sugallni, hogy nyugodtan hagyjanak fel szülői kötelességeikkel, csak azért, mert van aki, – történetesen Hálózatunk – helyt áll helyettük. Ugyanakkor biztosítani kívánjuk Bőváros közösségét, hogy óvó kezeink között gyermek nem marad neveletlen, gomdozatlan, és képzetlen. Kétezer szívanya négyezer karja fogadja hátrányos helyzetű gyermekeinket megnyugtató ölelésébe. A biztató szó, a becézés, a simogatás, a gyermekek természettől eredő alapjoga. A nevelés, a gomdozás, kötelezettségeink napfényes része. A nevelés azonban nem csupán megengedés, de követelés is. Annak megkövetelése, és előrebocsátása, hogy a gyermekből, aki kezeink közül kikerül, felnőttként Bőváros hasznos polgára váljék.
Egy parkba érkeztek, ahol az ápolóklihegve megálltak. Az egyikük belépett a bokrok közé, sokáig lehetett hallani a csörtetését.
Néhány perc múlva visszatért.
– Na, kiástad? – kérdezte, aki a kocsinál maradt.
– Nem ásunk, találtam egy gödröt – mondta, aki visszajött, azzal magukkal vonszolták Gólya Nimródot székestől. Egy fehér falhoz értek, ahol egyikük a kicsi ásó lapjával fejbe vágta Gólya Nimródot. Felkapták, beledobták a gödörbe, utána hajították a szekerét, ásójukkal ráomlasztották a gödör partfalát, és elmentek.
Ezért van az, hogy simogatásként kizárólag a gyermekarc simogatását írtuk elő, mint megengedhető becéző érintést. Mert az arc megsimogatásában ott van a pofon ígérete. A lehetőségben benne van a bukás, a jogban benne van a kötelesség. Aki gyermekként nem ismeri fel ezeket az íratlan törvényeket, az készen áll arra, hogy felnőtté válva megszegje az írott törvényeket. Hálózatunkat a Bő Holding teremtette, és a rend iránti mindennapos társadalmi igény élteti.
A Szívek Szíve Hálózat szeretettel köszönti Önt!